1940. szeptember 30.

A magyar pénzügyi, ipari és kereskedelmi vállalatokhoz a román kormány ellenőrző biztosokat rendel ki, válaszlépésként a magyar kormány szeptember 15-i, az észak-erdélyi románokat érintő hasonló lépésére.

1940. október 3.

Valeriu Pop a budapesti német követtel, Otto von Erdmannsdorffal való megbeszélése során felveti, hogy a román kormánynak - válaszként az észak-erdélyi románokkal szembeni bánásmódra - minden téren megtorlásokat kellene alkalmaznia a dél-erdélyi magyarsággal szemben.

1940. október 6.

A román kormány betiltja a Brassói Lapok megjelenését.

1940. október 8.

Gyárfás Elemér (Purgly László evangélikus főgondnokkal együtt) Budapestre utazik, hogy tájékoztassa a magyar kormányt a dél-erdélyi helyzetről, közbejárjon az Észak-Erdélyből kiutasított románok érdekében, és közvetíteni próbáljon a magyar s a román kormány között. Elképzelései szerint egy kisebbségiekből álló román-magyar bizottságot kéne alakítani a "fennálló súlyos problémák megoldására".

1940. október 13.

A román kormány betiltja az összes magyar napilapot. A dél-erdélyi magyarság egy ideig teljesen napi sajtó nélkül marad.

1940. november 22.

Gyárfás Elemér a magyar kormányhoz címzett memorandumában többek között kifejti: ha a magyar és a román kormány legkésőbb karácsonyig nem állapodik meg az optálás kérdésében, akkor "nincs emberi hatalom - sem erkölcsi, sem fizikai", amely meg tudná állítani a dél-erdélyi magyarok menekülését.

1941. január 27.

Ion Antonescu elnökletével megalakul az új, kizárólag katonákból és "szakértőkből" álló román kormány. Míg a vasgárdista uralom idején elsősorban a dél-erdélyi magyarok személyes biztonsága került gyakran veszélybe (verések, letartóztatások, állandó fenyegetettség), ezt követően főleg a vagyoni biztonságukban és a nyelvhasználat terén szenvednek kárt.

1941. március 24.

Gyárfás Elemér arra kéri Gheorghe Davidescu külügyminiszter-helyettest, hogy a román kormány legalább azokban a kérdésekben tanúsítson engedékenységet, amelyek a dél-erdélyi magyar családok és egzisztenciák tízezreinek sorsát érintik közelről.

1941. április 27.

Az aradi székhelyű magyar evangélikus egyházkerület Argay György temesvári esperest, addigi püspökhelyettest választja püspökének. A román kormány azonban az észak-erdélyi románok sérelmeire hivatkozva, retorzióként, nem erősíti meg tisztségében a püspököt, így elmarad az egyház állami támogatása is.

1941. június 1.

A román és a magyar kormány egyezsége értelmében kölcsönösen megszüntetik a vállalatokhoz kirendelt ellenőrző biztosok megbízatását.

1941. június 9.

A román kormány rendeletet ad ki, amelyben megtiltja a magyar nyelv használatát a nyilvános helyeken. Telefonon sem szabad magyarul beszélni, s bizonyos kategóriájú magyar alkalmazottakat el kell bocsátani.

1941. szeptember 12.

A Magyarországon tartózkodó gr. Haller István megállapodást ír alá az észak-erdélyi román szövetkezeti vezetőkkel. A megállapodást a magyar és a román kormány is elfogadja. Az egyezmény lehetővé teszi az összes dél-erdélyi magyar szövetkezetet tömörítő, nagyenyedi székhelyű Hangya Szövetkezeti Szövetség megalakítását.

1942. február 20.

Új magyar napilap indul Petrozsényben Napló címen, román kormánytámogatással. Néhány hónap múlva érdektelenség miatt megszűnik.

1942. május 16.

A nagyenyedi Bethlen-kollégium tanári testülete kérvényt intéz a bukaresti magyar követhez, amelyben a román kormánynál való közbenjárását szorgalmazza annak érdekében, hogy az intézet tanárait véglegesen mentsék fel a katonai szolgálat alól. Hírek szerint ugyanis júniusban az összes felmentett magyar tanerőt újból be akarják hívni.

1942. június 13.

Vladár Ervin magyar kir. követségi tanácsos erőteljesen tiltakozik Gheorghe Davidescunál a rekvirálások ellen, azok beszüntetését és a károk megtérítését követeli. Ezt követően a bukaresti német követnél panaszolja be a román kormányt, a segítségét kérve.

1942. június 23.

A román kormány elrendeli a magyaroktól elkobzott gabona részbeni visszaszolgáltatását. Az intézkedést lassan és következetlenül hajtják végre.

1942. ősz. folyamán

A nagyenyedi Bethlen-kollégium és a gyulafehérvári Majláth-főgimnázium tanári kara "népnevelő" munkák kiadásába kezd. Elsőként magyar népmesei gyűjteményt jelentetnek meg.

1942. szeptember 19.

A román kormány - írásban ki nem kézbesített, csupán a rendőrök által szóban közölt rendelkezéssel - betiltja az összes magyar nyelvű időszaki lapot, köztük a 20 éves múltra visszatekintő, Lugoson megjelenő, Jakabffy Elemér által jegyzett Magyar Kisebbséget, továbbá az Erdélyi Gazdát.

1942. december 10.

A kormány felfüggeszti az utazási igazolványok rendszerét.

1943. március 1.

A magyar külügyminisztérium megküldi a bukaresti magyar követségnek a dél-erdélyi magyarság legfontosabb sérelmeit tartalmazó felsorolásokat, öt mellékletben. Az első a legégetőbb kisebbségi sérelmeket tartalmazza, amelyeket ­-­­ Budapest szerint - a román kormánynak feltétlenül orvosolnia kellene.